A Kozmoszosok az időjárásműholdak jeleinek vételével is foglalkoznak, jelenleg a NOAA-15, NOAA-18 és NOAA-19 műholdak által sugárzott APT (Automatic Picture Transmission) képeket figyeljük. Ezek a műholdak a Föld körül keringve soronként rögzítik a bolygó felszínét, majd az így készült képeket analóg rádiójelek formájában továbbítják a felszínre. Saját készítésű antennáinkkal ezeket az adatokat letöltjük és dekódoljuk, így láthatjuk akár a Kárpát medencét, illetve milyen időjárási folyamatok zajlanak a Föld ezen részén. Mivel a régebbi NOAA-műholdak működése fokozatosan megszűnt, így hamarosan átállunk a digitális adatletöltésre, amely még részletesebb és pontosabb képeket tesz majd elérhetővé számunkra.
Időjárás műhold
Dr. Szabó József
nyá. vezérőrnagy
Katonai karrierje során a sugárhajtású repülőgépek úttörő tesztpilótája volt, majd Gagarin űrrepülése után autodidakta módon készült fel a hirtelen elérkezett űrkorszakra. Személyesen vett részt a közös Szovjet-Magyar Interkozmosz küldetés előkészítésében, valamit az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan kiválasztásában is. Nyugállományba vonulása után az Űrdinamika tantárgy elindítója, melyet 23 év alatt 5140-en hallgattak a BME-n, így egy generáció mérnökhallgatóit inspirálta a világűr megismerésére. Erről az egyedülálló karrierről mesélt nekünk.
Dr. Stépán Gábor
Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet és a nemlineáris rezgések. 2008 és 2012 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, 1995 és 2018 között a Műszaki Mechanika tanszék tanszékvezetője. Előadásában a háromtest-probléma történetéről mesélt.
Dr. Bacsárdi László
Mérnök-informatikus, egyetemi docens, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Informatikai és Gazdasági Intézetének vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem óraadója, a Magyar Asztonautikai Társaság főtitkára. Fő kutatási területe a műholdas kvantumkommunikáció. A Körnek tartott előadásán saját tapasztalatain keresztül mutatta be, miket lehet és érdemes megtenni, ha valaki ma komolyabban az űrtevékenységgel akar foglalkozni, és mik a lehetőségek az elhelyezkedésre.
Horváth Gyula
Villamosmérnök, az első magyar műhold (MASAT-1) missziójának projektvezetője, a C3S Kft. magyar űripari cég alapítója és vezérigazgatója. Korábban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem óraadója. Az Egyetemi Kozmosz Kör alapító gyűlésén beszélt a MASAT-1 projektről, és arról, hogy a hallgatói kezdeményezés, leleményesség, szaktudás és kitartás hogyan vezethet oda, hogy egy csapat aktív részesévé váljon az európai űriparnak.
Dr. Kovács Kálmán
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatika Karának docense, az Iráyítástechnikai és Informatikai tanszék oktatója. Az Egyesült Innovációs és Tudásközpont elnöke, a BME Űrfórum alapító tagja, a Magyar Asztronautikai Társaság tiszteletbeli tagja. Az Egyetemi Kozmosz Kör alapító gyűlésén adott elő a műegyetemi űrkutatás helyzetéről, lehetőségeiről.
Dr. Gschwindt András
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) címzetes egyetemi docense, aki villamosmérnökként évtizedeken át meghatározó alakja és fáradhatatlan mozgatórugója volt a hazai űrkutatásnak, valamint a rádióamatőr mozgalomnak. Az ő irányításával készült el az első magyar műhold, a MASAT-1 is. A több mint 100 éves Műegyetemi Rádió Club (MRC) oszlopos tagjaként a mai napig aktívan részt vesz a fiatal generáció nevelésében, többek között a SMOG műholdsorozat hallgatói fejlesztésének felügyeletével.
Szabó Nimród
Szabó Nimród Zombor, az ELTE TTK-n végzett Földtudományi alapképzésen, Geológia specializáción. Tudományos Diákköri Konferencia, majd szakdolgozat témájaként krokodilok fogait vizsgálta, melyek évmilliókkal ezelőtt Közép-Európa területén éltek, ezzel betekintést nyerve táplálkozási szokásaikba. Jelenleg a Geológus mesterképzés mellett a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozik múzeumpedagógusként.
Somodi Máté
A BME-n végzet fizika alap- és mesterszakon. Tanulmányai mellett a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban feketelyuk-kutatásban vett részt. Doktori tanulmányait folytatja jelenleg a Bécsi Egyetemen elméleti fizika területen.
Medvegy Anna
Biológus, az ELTE PhD-hallgatója és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos segédmunkatársa, akinek fő kutatási területe az asztrobiológia. Korábban tudományos munkásságának fókuszában az extremofilek vizsgálata, valamint a sugárzás emberi szervezetre és mikroorganizmusokra gyakorolt hatásainak tanulmányozása állt, amely elengedhetetlen a jövőbeli emberes űrrepülések és bolygóközi utazások megvalósításához. Jelenleg az RNS világ és az élet keletkezésének kutatásával foglalkozik.
Detre Örs Hunor
Magyar fizikus, csillagász és űrkutató, aki hosszú éveken át a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézet munkatársaként vett részt a világ legkorszerűbb űrprojektjeiben. A James Webb űrtávcső (JWST) egyik kulcsfontosságú egységének, a MIRI (Mid-Infrared Instrument) nevű műszernek volt az európai elektronikai vezetője. Emellett a Nancy Grace Roman űrtávcső fejlesztésén is dolgozott, jelenleg pedig kiemelt figyelmet fordít a tudománynépszerűsítésre és a fiatal tehetségek gondozására, például a diákműholdakkal foglalkozó CanSatLab projekt szervezésével.
Pál András
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa, a hazai űrkutatás és a csillagászati műszerfejlesztés kiemelkedő alakja. Kutatási területei közé tartozik a nagytömegű adatfeldolgozás, az exobolygók, valamint a Naprendszer kis égitestjeinek vizsgálata (többek között a TESS űrtávcső adatai alapján). Kulcsszerepet játszik a gamma-kitöréseket vizsgáló nemzetközi kisműholdas missziókban: dolgozott a GRBAlpha, valamint annak fejlettebb utódja, a GRBBeta műholdak rendszerén.
Dr. Szabó Róbert
Elismert csillagász, a HUN-REN CSFK főigazgató-helyettese és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója, akinek fő kutatási szakterülete a pulzáló változócsillagok fizikája és a szeizmológia. Tudományos munkássága során kulcsszerepet vállal olyan jelentős űrmissziók, mint a Kepler, a TESS és a PLATO űrtávcsövek adatainak elemzésében.
Dr. Nagy Balázs Vince
Dr. Nagy Balázs Vince a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, aki a műszaki optika területén végez oktatói és kutatói feladatokat egyaránt. Számos, elsősorban emberi látás vizsgálatával kapcsolatos projektje mellett részt vett a DAWN és HERA mélyűri missziók különböző kameráinak fejlesztési folyamataiban is. Mindezek mellett a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) 1. divíziójának magyarországi delegáltja, továbbá az Európai Mérnökképzési Társaság (SEFI) elnöke.
Dr. Pacher Tibor
Magyar elméleti fizikus, valamint a hazai űripar egyik meghatározó alakja, a Puli Space Technologies alapítója és vezetője. Irányításával a csapat olyan jelentős űrprojektekben vett részt, mint a Google Lunar XPRIZE versenyre szánt “Puli” holdjáró fejlesztése. Munkásságának egyik legfontosabb aktuális eredménye a “vízszimatoló” nevű műszer megalkotása, amelynek célja a Hold felszíne alatt található vízkészletek felkutatása.
Sárneczky Krisztián
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagásza, aki hazánk egyik legsikeresebb és legismertebb „kisbolygóvadászaként” vonult be a tudománytörténetbe. Pályafutása során több száz aszteroidát, kisbolygót fedezett fel, megfigyeléseit pedig jórészt a Piszkéstetői Obszervatórium távcsöveivel végzi. Nevéhez számos kisbolygó és több szupernóva felfedezése fűződik. Világhírnevet szerzett azzal a kivételes teljesítménnyel, hogy az elmúlt években több olyan földközeli kisbolygót is sikerült elsőként azonosítania, amelyek csupán órákkal a felfedezésük után csapódtak be a Föld légkörébe.
